Búvár Blog:
Búvár Blog Tartalom:
Témák:
Légzőgáz fogyaztás számítása SAC:
Problémás 0,5 literes palackok:
Kisúlyozás:
Miért ne merüljünk taknyosan?
Itt a tél és hozzá a nátha szezon, bár merülni igenis lehet télen is, viszont ha épp taknyosak vagyunk, akkor inkább ne merüljünk.
„Gyakorikérdések”:
Az egyik "gyakorikérdés" kapcsán arról volt szó, hogy valaki, aki szabadtüdőzik az úgy tud tovább lent maradni a víz alatt, ha a mélyben hagyott palackból vesz levegőt. Ez nagy hiba lenne...Hogy miért veszélyes ez? Itt most fényderül rá
A búvármaszk:
Saját légzőgáz fogyasztás számítása:
Mi az a levegő fogysztás? Hogy tudjuk kiszámolni egy adott merülésen a levegőfogyasztásunkat. Miér jó hogy ha ezt az értéket merülésről merülésre figyelmemmel kiséri a búvár. Ez nem csak levegőre érvényes lehet az bármilyen légzőgáz egyébként, ebből a szempontból nincs igazán jelentőssége így a 2 fogalmat szinoníma ként használom.
SAC = Sarface Air Consaption azaz Felszíni levegő fogysztás
RMV = Resp Air Consaption
Mi a különbség?
Nem sok a nyomásból adódik csupán. Ha az adott merülés környezeti nyomásra számítva adjuk meg akkor az a RMV ha átszímítjuk felszin nyomásra akkor SAC.
Ezt a felszini levegő fogyasztást kezdő tanfolymon kerekítettt biztonsági értékkel 20liter/percenkénti értékkel számoljuk, de ki lehet számolni és érdemes is a konkrét levegő fogyasztásunkat minden merülésre.
Ehhez csupán 3 adat kell elhasznált levegő (légzőgáz) mennyisége ezt mennyi idő alatt sikerült elhasználni és milyen mélyseégben.
Viszont ha csak nem direkt azzal a szándékkal merülünk hogy ilyen adatokat gyüjtsünk kicsi az esélye hogy pontosan fogsz emlékezni hogy a merülés x.percétől az X+valameddig pont milyen mélyen voltál és mennyi levegőt fogysztottál. Praktiukusan gyakorlatban ezt hogy érdemes kiszámolni azt egy példán keresztül írom le: Legegyszerűbben úgy érdemes nekiállni, hogy megnézed a merülés elött mennyit mutat a nyomás mérő, tegyük fel hogy teljesen tele szabvány 200 bar-ral indulunk 10 literes palakunkkal. Merülés végén mard 60 bar. További adatok a comuterünkből egyszerűen kinézhetők merülési idő 40 perc és itt fontos h nem a maximális mélységre vagyunk kiváncsiak hanem az átlag mélyseégre ami meg legyen 12 m ebben a példában.
Számítási példa:
Adatok:10 literes palack kezdetben 200 bar-ra töltve merülés végén 60 bar maradt
merüléis idő: 40 perc
merülés átlag mélysége: 12 méter
200-60 bar = 140 bar lett felhasználva
10 literes palack volt tehát 140*10 = 1400 liter lett felhasználva (rendes nyomásra átszámítva literben)
40 perc alatt
Tehát akkor 1400 liter - 40 perc alatt.
1 perc alatt: 1400/40 = 35 liter / perce ha itt megálunk ez a RMV
Ha átszámoljuk felszini azaz 1 bar -os környezetre akkor
amit könnyen megtehetünk mivel tudjuk 12m átlag mélységünk így tudjuk hogy ott 2,2 bar környezeti nyomás van.
Tehát ha 2,2 bar-on 35 litert fogyasztunk 1 perc alatt akkor
1 bar -on hány litert percenként?
3,5/2,2 = 15,9 liter/ perc a SAC Tehát a felszíni levegő fogysztásunk 15,9 liter átlagosan.
(Meg kell jegyezni hogy ebben az értékben így nem csak a nettó légzésre használt levegő (vagy légzőgáz) fogyasztás lesz benne hanem ha a kiegyenlítő térfogatunkat ugyan abból a palackból töltöttük akkor annak a fogyasztása is vagy ha szárzruhában merülünk és azt is ebből töltjük akkor annak a fogyasztása is. Ám ez olyan szempontból még elősnyös is hogy tudjuk vele monitorozni a fejlődésünket. Mert ahogy a búvár fejlödik egyre kevesebb gázt fújogat el feleslegesen a lebegeése szabályozására így ez is nagyban hozzá járul ahhoz, hogy miért csökken a búvárok levegő fogyasztása a gyakorottságuk növekedésével. Természetesen emellet a gyakorlottabb búvár nyugodtabb, jobba a trimje (testartása a víz alatt) ezáltal kevesebb erőfeszítést tesz az elörehaladás érdekében és ezáltal is kevesebb a légzőgáz fogyasztása.)
Érdemes nem csak 1 merülésen hanem változó körülmenyek között többször kiszámolni. Megfigylehetjük hogy jó esély hideg környezetben nagyobb lesz a ez az érték mint trópusi vízekben. Áramlában keményebb fizika munka alkalmazása közben szint úgy. Az hogy milyen a felszerelésünk az is fogja befolyásolni hogy mono palackban duplában száraz ruhában, vagy nedveseben merülünk mind mind eltéréseket jelent. Leginkább saját korábbi adatainkkal érdemese össze veteni. Mivel nyilvánvaló módón nagyobb termetű emberek több levegőt fognak fogyasztani, általában nők kevesebbet fogysztanak minta férfiak. Továbbá befolyásolja edzetségi állapotunk is, izomtömegünk is több izomnak több O2-re van szüksége, viszont a fittebb búvárnak kevésbé megeröltettő egy merülés mint egy kevésbé edzetnek.
Kisúlyozás:
A pontos kisúlyozás, hogy segíti abban hogy könnyebben tudj lebegni? Mindig törekedj a lehető legkevesebb súly használatára. Lehet ezt már hallottad is, de miért is fontos ez?
Elöljáróban a lehető legkevesebb súly nem egyenlő a túl kevés súllyal.
Ha szenvedsz a lesüllyedéssel vagy ha a biztonsági megállónál már kevesebb légző gázzal a palackodban nehézséget jelent megtartani az 5 méterese mélységet több ólomra van szükséged.
A cél az hogy az éppen elégségese lehető legkevesebb ólmot használd merülés közben.
Miért is? Mivel ahogy változtatod a mélységedet a ruhában lévő buborékok tágulnak és összenyomnak.
Mivel minél mélyebbre merülsz, annál nagyobb a téged körülvevő nyomás ez a rád ható nyomás pedig összenyomja a ruhában lévő buborékokat.
A kisebb buborékoknak kisebb a felhajtó ereje tehát kevésbé "húz felfele" ezt pótolnod kell ha nem szeretnél folyamatoson felfele úszni.
Amikor pedig emelkedsz kisebb nyomás már nem nyomja annyira buborékokat
így nagyobbá válnak ráadásul a süllyedéskor a mellényedbe fújt extra levegő is ott van sőt még tágul.
Ez a két hatás összeadódik kvázi duplán "húz" felfele
(megnövekszik a felhajtó erő).. ). Ha pedig nem szeretnél gyorsulva felszínre emelkedni
(és nem szeretnél mert ez baleset veszélyes lenne) ezért ki kell engedned levegőt a mellényedből.
Ha több ólmot használsz mit kellene...
Trim
A trim angol kifejezés lényegébe a víz alatti pozíciódat testtartásodat takarja. Ha vízszintes pozícióba vagy mint egy hal az az ideális trim. Ha pedig függőlegesen, mint egy csikóhal az nem jó. De hogy van a kisúlyozásnak hatása a trimedre? Úgy hogy ha túl sok ólmot cipelsz extrába ráadásul azt a természetese súlyközéppontod alatt elnehezíti a lábaidat ezáltal húzni fogod őket kissé. Miért fontos a jó trim tehát vízszintes pozíció megtartása merülés közben...Ahogy gyűlnek a merüléseid nagyobb tapasztalatot szerzel valószínűleg elhagyhatsz pár kilogramm ólmot. Érdemes mindig újra ellenőrizni mi az a legkevesebb ólom körülményekhez ami szükséges.
Ha megfelelő mennyiségű ólommal merülsz meglátod a búvárkodás sokkal könyebb, biztonságosabb és élvezetesebb is lesz.
Problémák a kis méretű pumpával tölthető “búvár” palackokkal:
Sokszor előkerült már különböző búvár fórumokon és videókban is ez a termék. Sajnos laikusok számára nem egyértelmű, hogy mi is a probléma ezzel a tárggyal. Ám szerencsére sok fórumon felhívták már rá a figyelmet, hogy életveszélyes, de részletekbe ritkán bocsátkoznak, mert hosszabb lélegzetű magyarázatot igényel az, hogy tulajdonképpen miért is veszélyes ez a "felszerelési" tárgy. Ennek a témának a részletes kifejtésére teszek kísérletet ebben a bejegyzésben.
Első félreértés ezzel a kis palackkal kapcsolatban (és egyébként jellemzően más búvárpalackokkal is), hogy oxigénpalacknak nevezik, pedig nem oxigén, hanem levegő van benne. (Létezik olyan palack, amit búvárok használnak, és tiszta 100% oxigénnel töltve használnak búvárok, de ezt csak technikai merülések alakalmával, jellemzően decompressziós merülésekkor használjuk. Erről egy külön bejegyzésben fogok írni.)
De miért is veszélyes ezzel a palackkal a víz alá merülni, ha csak úgy, mint más palackokból, levegőt tudunk belőle lélegezni? És akkor ehhez képest miért nem veszélyes a hagyományos (ennél nagyobb méretű palackkal) búvárkészülékkel merülni?
Nagyon fontos különbség, hogy ezekkel a kis palackokkal azt hirdetik, bárki lemerülhet és pár percet eltölthet a víz alatt mindenféle képzés nélkül, és nem kell "fáradnia" az alapvető búvár ismeretek elsajátításával. Ez önmagában nagyon veszélyes, és természetesen a palack méretétől függetlenül merüléseket végezni akármilyen felszereléssel a vonatkozó tudás, felkészültség, gyakorlat nélkül életveszélyes. Ezért alakították ki a különböző búvár tanfolyamokat, melyek során az emberek elvégezhetnek vonatkozó búvárképzéseket és megszerezhetik az életbiztonságot szolgáló tudást.
"Ebben a cikkben habár érintek olyan témákat, melyek a búvár tanfolyamok részét is képezik, nagyon fontos, hogy pusztán ennek a bejegyzésnek az elolvásásával még senki ne higgye, hogy képes (rendes tanfolyam elvégzése nélkül) biztonságosan merüléseket végre hajtani.
Ahhoz, hogy megértsük, milyen veszélyeket rejtenek magukban ezek a kis méretű palackok, elengedhetetlen beszélnünk egy kicsit a fizikáról, fiziológiáról és búvártechnikákról is.
A búvárok a merülésük során sűrűn és rendszeresen ellenőrzik a még rendelkezésükre álló légzőgáz mennyiségét, (ebben az esetben a rendelkezésükre álló levegő készletet). Ezeken a kis palackokon lehet van egy kis méretű nyomásmérő, ennek monitorozása meglehetősen problémás, mivel a nyomáscsökkentő rendszer mellett helyezkedik el. Így kétséges, hogy a használója tudja-e ezt ellenőrizni a merülés során. Tehát nem tudjuk nyomon követni azt, hogy aktuálisan éppen mennyi a még felhasználható levegő mennyisége.
Továbbá, a palack meglehetős kis mérete miatt ez a mennyiség teljes töltöttség esetén is igen csekély. (Arról, hogy a pumpával történő töltés miért nem optimális megoldás, és milyen veszélyeket rejt magában, lejjebb térünk ki.) "
Pár egyszerű számítás elvégzésével könnyen belátható, miért nagyon kevés időre elegendő egy ilyen kicsi palackban lévő levegő. Ezek a kis méretű palackok többnyire 0,5 literesek, 200 bar üzemnyomásra tölthetők. Kiszámolható tehát, hogy
0,5 liter * 200 bar = 100 liter levegő áll rendelkezésre rendesnyomáson a felhasználó számára.
Kedvtesésű célú búvárok a merülés tervezése során általában 20 liter/ perces levegő fogyasztással számolnak. (Ez egy bőségesen felfelé kerekített érték a legtöbb embernek ennek a valóságben kevesebb a levegőfogyasztása)
Fontos megjegyezni, hogy a levegő / légzőgáz fogyasztást több faktor is befolyásolja: az illető testmérete, edzettségi szintje, egészségügyi állapota, kora, neme, a környező hőmérséklet (ha az illető fázik, több levegőt fogyaszt), fizikai aktivitás szintje (erőteljes úszás közben több levegőt fogyasztunk, mint nyugalmi helyzetben)
Hogy hogyan lehet kiszámolni egy búvár tényleges levegőfogyasztását, itt olvashatsz
Ám ahhoz, hogy megtudjuk milyen időtartamú merülésre lehetne elég egy ilyen kis palack nem számolhatunk egyszerűen csak a 20 literes percen kenti fogyasztással, és kész. Amennyiben a víz alatt használjuk az eszközt. Ahogy említettem alapvető fizikai ismeretekere is szükségünk lesz tehát itt kell kitérni erre; Ha elkezdünk lemerülni a víz alá növekszik a környezeti nyomás és a rendes búvár felszerelés is (feltételezem, hogy ez is mivel más különben használhatatlan lenne a víz alatt) mindig a környezeti nyomással megegyező nyomású légzőgázt biztosít a használója számára. Hogy ezt ki tudjuk számolni tudni kell, hogy: Tenger szinten tehát 0 méteren a légköri nyomás 1 bar, tehát felszínen 1 bar-os környezetben ha 1 perc alatt 20 liter levegőt használunk el a palackból könnyen kiszámítható, hogy ha 100liter levegő van a palackban azt hány perc alatt fogjuk elhasználni.
1 perc - 20 liter
X perc - 100 liter
X = 5 perc.
Tehát a felszínen ez 5 percre elengedő levegőt biztosyt a számunkra.
Mivel ezt a palackot a vízalatti használatra szánják, így nem elég ezzel számolnunk, hanem a légköri nyomáshoz még hozzá kell adnunk a felettünk lévő vízoszlop miatt kialakult plusz nyomását is. Minden 10 méter megtételével 1 bar-ral nő a környezeti nyomás
Ez alapján belátható, hogy minél mélyebbre megyünk, annál nagyobb lesz az aktuális levegő fogyasztásunk, és ezzel fordítottan arányos, hogy mennyi időre elég egy adott levegő készlet a búvárnak.
20 méteres mélységben 3 bar környezetinyomás van tehát 3*20 liter / perc = 60 liter / perces levegő fogyasztás
30 méteres mélységben 4 bar 4*20= 80 liter/perc perces levegő fogyasztás esetén pedig a kis 0,5literes 200barra tölött palackunk 1,25 percre lenne elegendő.
Ám reálisan nem hiszem, hogy bárki ilyen nagyobb mélységbe fogja használni ezeket a palackokat, mivel egy másik problémával is találkozni fog sokkal hamarabb, ami a víz alatt megnövekedő nyomás miatt lép fel. Méghozzá a fül kiegyenlítése.
Az ember szervezet nagy része folyadék vagy folyadékkal telt így nem összenyomható így nem is érzékelünk különösebben semmit ám vannak levegővel telt üregek az emberi szervezetben melyeket ki kell egyenlíteni, hogy a nyomás különbségből adódó esetleges sérüléseket el tudjunk kerülni.
Ilyen üregek (nem csak ezek a levegős üregek az emberi testben, de ezek kiegyenlítésével kell foglalkozni mert ezek nem történnek meg maguktól). A fül kiegyenlítés, ha ezt elmulasztjuk egyre mélyebbre süllyedés közben akkor kezdetben csak egy tompa nyomást érzünk fülünkben majd ez fokozódik, egyre kellemetlenebbé majd fájdalmassá válik, nem véltlen mivel, ha nem egyenlítünk előbb utóbb a dobhártyánk nem képes tovább ellenállni a megnövekedő külső nyomásnak és beszalad. Könnyen belátható, hogy ez nem jó.
Másik kiegyenlítésre szoruló levegős üreg mesterségesen hozzuk létre a búvár maszk használatával (és pont ezért nem lehet úszó szemüvegben merülni mert az orrunkat nem foglalja magában így nem tudjuk kiegyenlíteni a szemünk előtti levegős teret). Ha pedig nem egyenlítjük ki a nyomást különbséget a maszk kvázi “kiszívja” a szemünket és annak környékén lévő szöveteket ezzel bevérzéseket okozva. Szintén belátható, hogy ez sem jó.
Fent említett sérülések elkerülésé nem bonyolult ám megfelelő szakképzet oktató társaságában történő biztonságos körülmények (sekély, nyugodt védett vízi gyakorlást) igényel annak érdekében, hogy magabiztos könnyedén végre hajtása ne okozzon problémát a búvárnak a merülés során.
Ám az is lehet hogy még esetleg ezekkel a technikákal valaki tisztában is van és ki tudja egyenlíteni fülét, maszkját. Lemerül nézelődik ámulva csodálja a tényleg bámulatos vízalatti világot könnyű elképzelni hogy ilyen körülmények között az a 2-3 perc amíg a levegő készlet tart gyorsan elrepül és a észre se vesszük, hogy kifogyott a kis palackunk. Mit lehet tenni nem ad több levegőt triviálisank tűnik, hogy felszínre kell emelkedni…
De a búvárkodásban az ilyen ösztönös nem tudatos reakciók végzetesek lehetnek!
Miért?
Mert ha ezt az emelkedést túl gyorsan tesszük meg a mélyebben tüdőnkbe belélegzet sűrűbb levegőre, az emelkedés során a már egyre csökkenő nyomás hat ezért kitágul és ha ezt a levegőt nem engedjük ki tehát a tüdőnkbe visszatartott lélegzettel emelkedünk, akkor a tüdőnket is tágítja mindaddig, amíg a tüdőszövetek ezt tolerálják, ezt követően tüdősérüléseket okoz, aminek pedig nagyon súlyos következményei vannak.
Megint csak könnyen belátható hogy ez sem jó.
Miért nem optimális a pumpás töltés;
1; mert sokáig tart.
2; mert nem biztos hogy a megfelelő szűrőrendszerekkel van ellátva ez a pumpa annak érdekében, hogy a palackban töltött levegőbe ne kerüljön semmi szenyező anyag a levegőn kívül pl. olaj, széndioxid, szén monoxid (pl. lehet ez akár az esetleg a nem megfelelően kiválasztott töltési helytől).
A búvár palackokat amikor kompresszorral töltik mindig ügyelni kell rá, hogy a kompresszor tiszta levegőt tudjon beszívni, amit a palackba sűrítve tölt be.
Egébként nem megfelelő minősgű szenyezett levegő/ légzőgáz használatánk nagyon komoly következményei lehetnek:
Ha a búvár szén-dioxiddal szenyezet levegőt lélegez be szénmonoxid mérgezést kap melynek tünetei:
Fejfájás, kapkodó gyorsabb légzés, vérnyomás nővekedés, kékes-lila száj, eszmélet vesztés.
Ha a búvár szén-monoxiddal szenyezet levegőt lélegez be szénmonoxid mérgezést kap melynek tünetei:
Szapora, kapkodó légzés cseresznye piros elszíneződés, eszmélet vesztés, halál.
Összefoglalva:
Összeségében mivel ezen eszköz használata semmilyen képzéshez nem kötött rendkívül veszélyesnek tartom a használatát mivel a megfelelő képzés nélkül nem is tudja a használó milyen veszélyeknek teszi ki magát.Ám itt megpróbáltam alaposabban körbejárni a témát, hogy miért veszélyesek a kis méretű palackok használat nem képzet búvárok számára, ahogy azzal kezdtem is a bejegyzést ennek a cikknek az elolvasása nem váltja ki a képzést és óva intek bárkit attól, hogy ilyen eszközt használjon még akkor sem ildomos, ha van képesítés, de nincs megfélő gyakorlata mivel a palack kis mérete nagyon kevés gázkészletet biztosít a használójára számára.
Zárszóként tehát mindenkinek, aki elgondolkodott már azon, hogy egy ilyen kis palackot vegyen inkább azt javasolnám, hogy próbálja ki a merülést egy búvároktatóval és ha tényleg tetszik neki a dolog akkor végezzen el egy alap tanfolyamot és biztonságos, ellenőrzött körülmények között kezdjen bele a víz alatti világ felfedezésébe profi segítséggel sokkal jobban fogod élvezni.
Miért ne merüljünk taknyosan?
Itt a tél és hozzá a nátha szezon, bár merülni igenis lehet télen is, viszont ha épp taknyosak vagyunk, akkor de ne merüljünk. De hogy ez miért nem javalott?
A búvárok számára ez köztudott, hiszen megtanulták, de nem búvárok számára lehet, hogy nem az.
Mit is érzünk a fülünkben?
Akár ha felszerelés nélkül is, de alámerülnk akár csak 2-3 méter mélyre a víz alá pl. egy strandon, vagy uszodában, enyhe nyomást érezhetünk a fülünkben. Mi ez a jelenség, és mi okozza?
A jelenség
Mindenki, aki volt már olyan helyzetben mikor magasabb fekvő helyről érkezett mélyebben fekvő részre érezhette már azt az enyhe nyomást a fülben, amit a külső nyomás megváltozása okoz. Lehet ezt tapasztalni; repülőn leszállás közben, kocsiban utazva dombról lehajtás során, de még akár a metrón utazva is, és természetesen, ha víz alá merülünk akár már pár méteres mélységben is érezhetünk ilyet.Ez a jelenség fokozottabban jelentkezik a víz alá merülés során. Hiszen ilyenkor egy sűrűbb közegben süllyedünk alá így a nyomás különbség is nagyobb léptékben változik kisebb távolságokon belül. Minden búvár már a legelső tanfolyama során megtanulja, hogy kell kiegyenlíteni ezt a nyomást legyen szó akár felszereléssel merülő könnyűbúvárról, akár szabadtüdős búvárról.
A jelenség fizikai háttere:
Egyformán hatnak minden búvárra a fizika törvényei, mely szerint, ahogy egyre mélyebbre süllyedünk egyre nagyobb lesz körülöttünk a környezeti nyomás. Ez a megnövekedett nyomás pedig a levegővel telt testrészekben összenyomja a levegőt, ezt gyakorlatban a fülünkben érezzük. A középfülben a környezethez képest alacsonyabb nyomás lesz, ahogy süllyedünk, ezen nyomáskülönbségből adódóan,a fülünkben tompa feszítő, nyomó, kissé kellemetlen érzést érzékelünk. Mivel ez az enyhe nyomás, ha nem egyenlítjük ki fokozódik, majd fájdalommá válik, és ez a fájdalom is igen erős szintig tud fokozódni, ezért nagyon fontos a kiegyenlítése. Szélsőséges esetben, ha búvár nem egyenlít és tovább növeli a mélységét akár be is szakadhat a dobhártyája.
A kiegyenlítés:
Több féle módszer is rendelkezésre áll a búvárok számára a nyomás kiegyenlítésére. Lényeg az, hogy az hogy az Eustach-kürt megnyitásával levegőt jutassanak a középfülbe, hiszen az Eustach-kürtön keresztül kapcsolódik a torokba.
Van egy másik elterjed mód is melyet abban az esetben ajánlatos alkalmazni ha az elsővel nem jártunk sikerrel. Valsalva-manőver a célnak ez is megfelel csak figyeljünk rá, hogy ne erőltessük túl. Az orr mind két orrlyukát befogva fújunk egyet ezzel megnyitva az Eustach-kürt.
A végeredmény mind két módszer használatával azonos, a dobhártya két oldalán ismét azonos nyomás van és megszűnik a kellemetlen érzés is a fülünkben, továbbá megelőztük a dobhártyánk beszakadását.
A takonyról:
Ezért ha merülés során, ha nem sikerül kiegyenlítenünk a fülünkben a nyomást nagyon fontos, hogy semmiképp ne merüljünk mélyebbre, mert lejjebb csak még nehezebb lesz, inkább emelkedjünk kisebb mélységbe és próbáljuk újra a kiegyenlítést.
„Gyakori kérdések”:
Avagy a szabadtüdős búvárkodással kapcsolatos legveszélyesebb tévhitek
Napokban az egyik netes keresésem közben bele ütköztem a "gyakorikérdések" oldalba, ahol több búváros kérdés kapcsán találtam nagy tévedéseket. A legveszélyesebbet itt kielemzem, most. (Ezen az oldalon a feltett kérdésekre bárki válaszolhat ez a lényege (meg a reklám, de ezt most hagyjuk) ) Az hogy nem tájékozottak a témában még bocsánatos dolog lenne, hiszen nem mindenki képzett búvár, de olyan dolgokat tanácsolnak, ami életveszélyes...Az egyikben kérdés kapcsán, arról volt szó, hogy valaki, aki szabadtüdőzik - tehát úgy merül hogy csak a felszínen vesz levegőt és lélegzetét vissza tartva merül le - vegyen egy a mélyben hagyott palackból levegőt. Ez nagy hiba lenne, ha valaki ezt valóban megtenné, mert súlyosan balesett veszélyes.
Hogy miért veszélyes ez?
Nos hogy ezt megértsük tudni, kell: ahogy a víz alá merülünk, megnövekszik a ránk ható nyomás. Már nem csak a légköri nyomás hat a szervezetünkre, hanem a felénk került víz tömeg súlyából eredő nyomás is.
A másik fontos dolog, amit tisztázni kell, hogy a búvár palackban sűrített levegő van. A búvár felszerelésről meg azt kell tudni, hogy mindig a környezeti nyomással azonos nyomású levegőt ad. Tehát mélyebben sűrűbb levegőt, és ha lent belégezzük ezt a sűrűbb levegőt, akkor felfele jövet a csökkenő környezeti nyomás hatására ez kitágul. Ha nem lélegzünk ki mindeközben a tüdődben súlyos károsodásokat okozhat. Ez nem azt jelenti hogy ha felfele jövet kifújuk a levegőt akkor ez nem veszélyes!
Miért fontos a szabadtüdős búvár képzés?
A szabadtüdős merülések nem tűnek nehéznek úgy érzi a laikus is, hogy könnyedén le tud merülni a víz alá. Ez így is van, DE alapvető fizikai és fiziológiai ismertek szükségese a biztonságos merülések érdekében!Ezért is van szabadtüdős búvár tanfolyam, és ehhez tananyagok, hogy azok, akik nem palackkal a hátunkon merülnek, is teljes biztonságban csodálhassák meg a víz alatti világ szépségeit.
A búvármaszk:
Szempontok
- történelmi visszatekintés
- feladata
- optika
- felépítése (maszk fajták)
- használata
- kiegészítő tartozékok
- egészségügyi háttér
- vásárlási szempontok
- karbantartás
Történelmi visszatekintés
A búvármaszk kialakulása: Nagy valószínűséggel egy búvármaszkhoz hasonló szerkezet volt az első búvár felszerelési tárgy, ami használatba került, mivel a látás az ember egyik legnagyobb befolyással bíró érzékszerve. Áttetsző anyagból csiszolt lencséken keresztül nézhetek a víz alá az elődök.Feladata
A tiszta éles látás biztosítása víz alatt. Ha csupán nyitott szemmel merülnénk le, a víz alá nem látnánk tisztán, élesen, ezért szükséges a maszk használata, mely egy légréteget képez arcunk és a víz között, ezzel biztosítva az éleslátást.Optika
Mivel optikai jellemzőiben eltérő közegek érintkeznek. A búvármaszk használatával a víz alatt mindent nagyobbnak és közelebbinek látunk. Azoknak akiknek a látásuk nem tökéletes több lehetőségük van. Ha valaki szemüveges tehát, maszkjába is lehetősége van diotriásra cserélni a lencséket. A kontaktlencse nem ajánlott, mert könnyen le is mosódhat egy maszkürítés alkalmával. Azonban ha ragaszkodik a kontaktlencséhez akár azt is használhat merülései során. A régebbi kemény kontaktlencsébe viszont tilos merülni, mert sérülést okoz a szemben!Felépítése (maszk fajták)
- Maszktest szilikon ez lehet átlátszó illetve különböző színű. az áttetsző szilikon azért lehet előnyös, mert oldalsó sem zárja el a fény útját, így némiképp világosabb, mint színezet társai.
- Maszk „ablakai” speciális szilánk mentesen törő üveg, torzítás mentes üvegből (plexi és egyéb műanyagok nem megfelelőek. Biztonsági üvegnek kell lennie.). ezen kívűl még temperált is az üveg azért, hogy az üveg belső falán képződő párásodást minniél inkább elkerüljék a búvárok.
- A keret maszk testbe rögzíti a maszk ablakait
- Maszkpánt s ennek állíthatóságát biztosító csatolások: az maszkot rögzíti a búvár arcához a maszk testhez hasonlóan anyaga szilikon
Típusok: egy-két ablakos maszkok.
Léteznek úgynevezett szelepesség maszkok is.
Búvármaszk használata
Ha a maszk bepárásodik; a párát le kell öblíteni egy kevés a maszkba engedett víz segítségével. Pára leöblítése után ezt a vizet a maszkból üríteni kell, ez kétféle módon történhet attól függően, hogy maszk szelepes vagy sem.
Merülés elölt, amikor feltesszük arcunkra búvármaszkunkat, jó ha meggyőződünk róla, hogy nem került-e a maszk alá hajunk vagy a búvárruha csukja széle. Amikor még nem merülünk csak a merülőhelyet közelítjük meg, illetve a merülés után onnan távozunk célszerű a maszkot a nyakunkba húzva tárolni így biztos nem hagyjuk el és a kezünket se foglalja le. A víz felszínen, ha maszk nincs az arcunkon, akkor is inkább a nyakunkba húzzuk, mint sem a homlokunkra tegyük fel, mert onnan egy hullám könnyen lesodorhatja a maszk elvesztését okozva. A stressz hatására erről elfeledkezhetnek a búvárok, ezért a pánik egyik jelének is tekintik ez a szabálytalan viseletet.
Merülés elött a búvárok bele szoktak köpni maszkjukba, a lencsék belső felén a nyálat szétkenik majd leöblítik. Teszik ezt mindazért, hogy minniél kevésbé párásodjon maszkjuk a merülés folyamán.
Kiegészítő tartozékok
Tárolást, védelmet biztosító doboz.Páramentesítő folyadék (melyet a merülésre készülődés közben fújhatunk maszkunk lencséinek belső felszínére, hogy minimalizáljuk a párásodást. Tulajdonképpen nyál helyett használható).
Neoprén burkolat, mely a pántra felszerelhető: kényelmesebb, egyenletes rögzítést segíti, illetve a csukja, nélkül merülő búvár fejét kissé védi a hidegtől.